Hélium

A hidrogén után a hélium (heliosz = Nap) a világegyetemben leggyakrabban előforduló elem. Légkörünkben ennek ellenére szinte alig található hélium. Ennek következtében jelenleg egész héliumszükségletünket héliumtartalmú földgázforrásokból nyerjük. Az USA, Észak-Afrika és Oroszország gazdag lelőhelyei fedezik a világszükségletet.

A hélium egyatomos, színtelen, szagtalan nemesgáz, kémiai reakcióba más anyagokkal nem lép, nem éghető. A levegőnél sokkal könnyebb (kb. 14%-a). Zárt légtérben az oxigén kiszorításával fulladásveszélyt okozhat.

A héliumot nagyobb távolságokra mélyhűtött cseppfolyós formában szállítják. A cseppfolyós hélium alacsony hőmérsékletét hasznosítva hűtőközegként alkalmazzák. A Messer azon partnerei részére, akik nagy mennyiségben használják fel a héliumot hűtési célokra, egy speciális rendszert ajánl az elhasznált hélium visszanyerésére és ismételt cseppfolyósítására.

Felhasználási területek

A hélium rendkívüli tulajdonságait a Messer elsősorban high-tech alkalmazások kifejlesztésénél hasznosítja. A hélium hűtőközegként alkalmazható az orvosi diagnosztikában vagy az üvegszál- és szupravezető-gyártásban, felhasználható a tömörségvizsgálatnál (szivárgáskeresésnél), fontos szerepet játszik a lézertechnika fejlődésében, illetve a kutatás majdnem minden területén a korszerű laboratóriumokban, a jövő technikájának előkészítésében.

Főbb területek:

• védőgázként alkalmazzák a kutatásban, kohászatban, fémfeldolgozásban, továbbá hegesztéshez
• búvárok légzőgáz-keverékének eleme
• felhajtógáz léghajókhoz, léggömbökhöz
• egészségügy és gyógyászat: tomográfok hűtése, orvosi diagnosztika, légzésfunkció vizsgálatok
• vákuumtechnikában szivárgáskeresésre
• hűtőfolyadék (pl. hidegközeg a spektroszkópiában)

Palackok jelölése

Beütés:     "HÉLIUM"